A Hőmérséklet-szabályozó szelepA hőmérséklet-szabályozó szelep egy nyitó és záró szelep. A szelep mozgásiránya merőleges a folyadék irányára. A hőmérséklet-szabályozó szelep csak teljesen nyitható és zárható, és nem állítható vagy fojtható. A hőmérséklet-szabályozó szelepet a szelepülés és a szeleptányér érintkezése tömíti. A tömítőfelületet általában fém bevonattal látják el a kopásállóság növelése érdekében, például 1Cr13, STL6, rozsdamentes acél stb. bevonattal. A szelepnek van egy merev és egy rugalmas szelepe. A különböző szeleptípusok szerint a hőmérséklet-szabályozó szelepet merev és rugalmas hőmérséklet-szabályozó szelepre osztják.

A nyitó és záró részeHőmérséklet-szabályozó szelepa kapu, és a kapu mozgásiránya merőleges a folyadék irányára. A hőmérsékletszabályozó szelep csak teljesen nyitható és zárható, és nem állítható vagy fojtható. A kapunak két tömítőfelülete van. A leggyakrabban használt üzemmódú hőmérsékletszabályozó szelep két tömítőfelülete ék alakú. Az ékszög a szelep paramétereivel változik, általában 5°, és 2°52′, ha a közeg hőmérséklete nem magas. Az ék alakú hőmérsékletszabályozó szelep kapuja egésszé alakítható, amelyet merev kapunak neveznek; olyan kapuvá is kialakítható, amely kis mértékű deformációt tud előidézni, hogy javítsa a kivitelezését és kompenzálja a tömítőfelület szögének eltérését a feldolgozás során. A lemezt rugalmas kapunak nevezik. Amikor a hőmérsékletszabályozó szelep zárva van, a tömítőfelületet csak a közegnyomás tudja tömíteni, azaz a közegnyomásra támaszkodva a kapu tömítőfelületét a másik oldalon lévő szelepüléshez nyomja, hogy biztosítsa a tömítőfelület tömítését, amely öntömítő. A legtöbb hőmérsékletszabályozó szelep erőzárású, azaz zárt szelep esetén a tolózárat külső erővel kell a szelepüléshez nyomni, hogy biztosítsa a tömítőfelület tömítettségét. A hőmérsékletszabályozó szelep tolózárja lineárisan mozog a szelepszárral, ezt emelőrudas hőmérsékletszabályozó szelepnek, más néven emelkedőrudas hőmérsékletszabályozó szelepnek nevezik. Az emelőrudakon általában trapézmenet található. A szelep tetején lévő anyán és a szeleptesten lévő vezetőhoronyon keresztül a forgómozgás lineáris mozgássá alakul, azaz a működési nyomaték működési tolóerővé alakul. Nyitáskor, amikor a tolózár emelési magassága megegyezik a szelep átmérőjének 1:1-szeresével, a folyadékcsatorna szabadon áramlik, de ez a helyzet működés közben nem figyelhető. A tényleges használat során a szelepszár csúcsa jelzésként szolgál, azaz a nem nyitható helyzet, mint teljesen nyitott helyzet. A hőmérsékletváltozás okozta reteszelés figyelembevétele érdekében általában a felső helyzetbe nyitják, majd 1/2-1 fordulattal visszafordítják, ami a teljesen nyitott szelep helyzete. Ezért a szelep teljesen nyitott helyzetét a tolózár helyzete, azaz a löket határozza meg. Egyes hőmérsékletszabályozó szelepeknél a szárcsavar a tolózárra van felszerelve, és a kézikerék forgása forogni hajtja a szelepszárat, ami a tolózár felemelkedését okozza. Az ilyen típusú szelepet forgó szárú hőmérsékletszabályozó szelepnek vagy sötét szárú hőmérsékletszabályozó szelepnek nevezik.